Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for 2013. március

Blessed Easter Greetings (Áldott Húsvétot!)

Posted by jhnnsclvn - március 29, 2013

Blessed Easter 2013

A Magyar Református Egyház és egyeteme, a csak nevében református Károli rongy züllöttségére való tekintettel most a legnagyobb magyar kálvinista költő, Ady Endre egy 1914-es versével köszöntjük azokat a becsületes református embereket, akik Istenbe vetett bizalommal hisznek a Feltámadásban. Az egyház és a végletekig lezüllesztett Károli feltámadásában is.

Ady Endre: A fekete húsvét

Beteg szívem most be tele-nagy,
Milyen jó volna máskor élni,
Máskor s tán máshol:
Láz, virágzás, gyönyörű Husvét,
Jaj, itt nálunk, be fekete vagy.

Mikor halt meg itt a büszkeség
S volt jó itt élni nagy szivekkel,
Tele szivekkel?
Utat készít itt most a Fátum
S letépi Husvét minden zöld diszét.

Hol a magyar százfelé dacolt,
Szívós és bolond erejével,
Szép erejével,
Mely szabadra tört, ágált mégis
S kinek dolga Isten dolga volt?

Rongy, züllöttség, bomlás és boru,
Csoda, hogy még vannak néhányan,
Szegény néhányan,
Kiknek kell még ilyen országban
Szabadságért a harc-háború.

Beteg szívem most be tele-nagy,
Milyen jó volna máskor élni,
Máskor s tán máshol,
Mert itt mindent letép a Fátum:
Fényes Husvét, be fekete vagy.

Fekete-húsvéti-tojás

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: | 27 hozzászólás »

Breaking News: WikiLeaks

Posted by karoligaspar - március 26, 2013

DDoS Abraxas

Örömmel tájékoztatjuk a blog olvasóit és munkatársait, hogy magán- és közadományokból jelentős támogatás gyűlt össze blogunk tényfeltáró munkájának támogatására az erre a célra nyitott számlánkon. Az összeget kizárólag információrszerzésre (vásárlásra, másolásra, szkennelésre) fordíthatjuk. Az adományozók nevét és az összeget az érintettek kérésére nem tesszük közzé, és egyébként sem, nehogy hátrányos intézkedések érjék őket.

A forrás birtokában megkerestük a potenciális kiszivárogtatókat az egyes hatóságoknál. Főleg a Fővárosi Főügyészség irataira voltunk kíváncsiak Szabó András okirathamisítási bűnügyében, mivel tudjuk, hogy a Főügyészség számos alkalmazottja a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán keresi meg második vagy ixedik fizetését. Ennek ellenértékeként nem engedi vádemelésig jutni Szabó András, Balla Péter és Kovács Barnabás bűnügyeit. Alig várjuk hogy megérkezzen az iratanyag, és kiderüljön, pontosan hogyan tussolták el, vagy próbálták eltussolni Szabó András hivatali hatalommal való visszaélését, csalásait, okirathamisításait. Milyen módszerrel, milyen érveléssel mosdatják tisztára a bűnügyekben nyakig sáros Balla Pétert, kenyéradó gazdájukat, és pribékjeiket, a kommunista tikosszolgálattól örökölt Wistmanwoodot (nyírfás Földi László tulajdona!)? Alig várjuk, hogy megkapjuk végre az iratanyagot, amit olvasóink számára elérhetővé fogunk tenni blogjainkon. – A szerk.

Posted in Balla Péter, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Szabó András | Címkézve: , , | 45 hozzászólás »

Stinker in the poultry-yard 2. (Görény a tyúkudvarban)

Posted by karoligaspar - március 24, 2013

A naiv teológusSzabó András 2012 április

Írta: Warren Weawer

A Zsengellér-jelentés természetesen önmagáért beszél. De minden szöveg más és más jelentésrétegét tárja fel minden olvasó számára annak háttérismereteinek megfelelően. A posztot kommentelők számos momentumot elemeztek. Mi egy homályban maradt elemet kívánunk kiemelni képzettségünknek és érdeklődésünknek megfelelően.

A jelentés szerzőségének kérdését.

Ki írta a szöveget?

Három név szerepel alatta: dr. Zsengellér József, dr. Madarász Imréné és dr. Tanka Endre. Ketten – Zsengellér és Madarászné – saját kezükkel aláírták a jelentést, Tanka professzor nem. Azt fogjuk megmutatni, hogy ki közülük a szöveg valódi szerzője.

Mindhárom név előtt doktori cím. Zsengellér úr a hittudomány köréből szerezte, Madarászné a nyelvtudomány kandidátusaként viseli, Tanka Endre professzor a jogtudomány tekintélyes képviselője.

A szöveg egyértelműen egy képzett jogász műve. A kérdésfelvetés: a Károli BTK IDI tekintetében a „működészavarok és az emiatt fennálló felelősség” világosan kijelöli a célt. Ennek eléréséhez vizsgált dokumentumokat és meghallgat három érintettet, valamint számos tanút. A dokumentumokról megállapítja, hogy „részben hiányosak, részben hiteltelenek”, a megkérdezettek kijelentései pedig ellentmondóak.

A szöveg valódi szerzője elfogadja a MAB (dr. Lamm Wanda alkotmánybíró által vezetett bizottsága) megállapítását az IDI dokumentációjának meghamisításáról, majd felteszi a kérdést a szándékra vonatkozólag: „Miért és kinek a döntése alapján került sor valótlan témavezetések feltüntetésére?”.

A háttér: a MAB szabályzatának megfelelően csak az lehet valaki a DI alapító törzstagja, akinek legalább egy sikeresen doktorált témavezetettje volt, akár egy másik kollégával együttműködve. Tiszteletre méltó, nagy tudású egyetemi oktatókat fel szoktak kérni más doktori iskolákban témavezetésre. A Károlin ilyenek alig vannak. Pontokat tehát nem hoztak magukkal. A károlis IDI-re jelentkezők között ugyan komoly meggyőző munkát végeztek, hogy válasszák témavezetőnek Szabó Andrást és Petrőczi Évát, ez nem sok eredményre vezetett. Petrőczi Baranyai Katalin barátnőjét egy már két doktori iskolán elutasított disszertációjának megvédésével akarta megszerezni a maga számára az áhított törzstagsági pontot. Baranyai védését azonban az IDI vezetője szakmai okokból ellenezte.

A jelentés tárgyszerűen állapítja meg: „Amikor nyilvánvaló lett, hogy az IDI több tagja ezt a feltételt belátható időn belül szabályszerűen nem teljesítheti és emiatt az IDI tervezett akkreditációja meghiúsul(hat), megindult a névleges kettős témavezetések adminisztratív legalizálása.”

A továbbiakat röviden összefoglalva: Szabó András dékán és az EDHT vezetője folyamatosan, különböző módokon kijátszotta az IDI vezetőjét, abból a célból, hogy saját magának és feleségének, Petrőczi Évának biztosítsa a törzstagsági pontot. Ezt a tényt a jelentés így foglalja össze: „SZA – Hima Gabriella folytatott levelezésében – fenyegető jelleggel nyíltan felvállalta az IDI ügyeibe való közvetlen beavatkozást, akár HG megkerülésével és vezetői döntésével szemben is.”

A jelentés célkitűző és feltáró része egyértelműen kitűnő jogászi munka. Nem kétséges, Tanka professzoré. Ami most következik: a következtetések levonása. A jelentés megállapítja Szabó András dékán és EDHT elnök súlyos bűncselekményei. Megállapítja az adminisztrátor, Demes-Kőfalusi Krisztina társtettességét is. Ami meglepő: Hima Gabrielláét is. Felrója neki, hogy nem tartott rendet az IDI-ben, holott az előzőekben bebizonyította, hogy Szabó András dékán ebben szándékosan akadályozta, Demes-Kőfalusi pedig összejátszott vele.

A jelentésnek ez a két része – a bizonyítás és a következtetések – tehát egymással nem koherens, az utóbbi nem következik okszerűen az előzőből.

A fentiekből világos, hogy míg a szöveg bizonyítási részét a jogászprofesszor Tanka írta, a következtetéseket a két másik szerző, dr. Zsengellér József, dr. Madarász Imréné alakították ki az ő szándékával ellentétesen. Zsengellér a hittudomány professzoraként a rektori parancsot követve, azt az isteni parancs elé helyezve tette ezt. Madarász Imréné, aki kandidátusi fokozatát egy gyatra és önállótlan értekezéssel szerezte, hasonlóképpen tett.

Tanka professzor szövegének ezt a durva meghamisítását nem fogadta el. Tiltakozását azzal jelezte, hogy nem írta alá.

A szöveg valódi szerzője tehát dr. Tanka Endre – aki a meghamisítás miatt aláírásának megtagadásával tiltakozott. Meghamisítói pedig aláírói, dr. Zsengellér József és dr. Madarász Imréné.

A szöveg itt olvasható.

Posted in Károli Egyetem HTK, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , | 23 hozzászólás »

The Jesuit collaborator (A “jezsuita” kollaboráns)

Posted by karoligaspar - március 18, 2013

Megbízó: Kovács Barnabás, Megbízott: Nagy Gábor László /Röfi (3.sor), Kivitelező: Wistmanwood

Megbízó: Kovács Barnabás, Megbízott: Nagy Gábor László /Röfi (3.sor), Kivitelező: Wistmanwood

Szerző: Jezsuita Szellem

Kovács Barnabás (a Bankszövetség főtitkárának, Kovács Leventének a rokona) nem egyedül kollaborált a volt komcsi hírszerző szolgálattal, a Wistmanwooddal, hanem jezsuiták által kiképzett cinkosával, Nagy Gábor Lászlóval. Kovács március 15-i kitüntetése miatt kisajátította az ünnep alatt a blog szerkesztőinek és olvasóinak teljes figyelmét. Persze, Balog Zoltán miniszterét is, mert ha ő nem adományoz ennek a legenyhébben szólva is obskurus figurának lovagkeresztet, aligha szenteltünk volna neki önálló posztot. Megosztottuk volna azt is és figyelmünket is közte és pápista partnere, dr. Nagy Gábor László között. Voltaképpen igazságtalan, hogy Nagyot nem tüntette ki “a félredíjazó Balog” Kováccsal együtt a Wistmanwod-ügyben játszott dicstelen szerepéért. Ha Kovács megérdemelte, Nagy is megérdemelte volna, mint az előző Barnaby-poszt ominózus megbízásának címzettje https://jhnnsclvn.wordpress.com/2013/03/15/march-15th-robber-knights-day-marcius-15-a-rablolovagok-napja/. Földi László egykori Információs Hivatali műveleti igazgató wistmanwoodos beosztottjai a kálvinista Kovács Barnabásban és a jezsuita kötődésű Nagy Gábor Lászlóban találtak méltó bűntársakra a magán-titoksértési bűnügyben, amely annyira kínos a Református Egyháznak, hogy a Fővárosi Főügyészséggel már több mint egy éve lázasan kerestetik az eltussolás lehetőségét. (A Fővárosi Főügyészség köztudomásúan Kovács Barnabás zsebében van: több ügyészük másod- vagy hányad-állásban van a Károlin!)

Dr. Nagy Gábor László ügyvéd nem egy kishal a jezsuiták világi szervezeteiben. Ő a Jezsuita Ifjúsági és Diák Egyesület (JIDE) elnöke. A fotel, amiben a képen éppen szétfolyni látjuk, a Károli Gáspár Református Egyetem ajándéka az annak helyet adó irodával együtt. 2011 őszén, amikor Nagy a wistmanwoodos ügyet elvállalta, még nem volt saját irodája. A Károli képviseletét a dokumentumon látható munkaügyi perben Takács ügyvéd mondta fel valamikor 2011 nyara táján, miután kiderült, hogy Balla Péter rektor és Kovács Barnabás stratégiai igazgató egy bűncselekménybe akarják őt bevonni. Szakmai és emberi tisztessége berzenkedett az ex-kommunista titkosszolgálattal való cinkosság ellen: http://hvg.hu/itthon/20130215_magannyomozas_karoli_rendorseg . Nem úgy Nagy Gábor Lászlóé, akiben egyikből sincs egy kummányi sem. Állítólag Bagdy Emőke pszichológus, a Károli Egyetem Balog Zoltán által szintén kitüntetett professzor emeritája ajánlotta be a magát az interneten jezsuita diákelnökként hirdető Nagy Gábor László ügyvédet Kovács Barnabás stratégiai igazgatónak és Balla Péter rektornak egy professzor kirúgatásához. Nagy Gábor László, aki beosztott ügyvédként “tengődött” akkoriban, önálló irodát kért honoráriumként, amikor a fenti képen látható megbízást 2012. január 30-án átvette, tekintettel a magántitok-sértési bűnügyben való ügyvédi cinkosság nem mindennapi kockázatára. Kovács Barnabás és Balla Péter némi szem-összevillanás után lepacsizott vele: Nagy már a következő hónapban megnyithatta önálló irodáját a Református Egyház Horánszky utcai épületében.

A jezsuita rend bizonyára nem fog örülni neki, hogy egy ilyen környezettel kerül kapcsolatba a jezsuita márkanév, mint Információs Hivatal (értsd:: kommunista titkosszolgálat), a nyírfás Földi László, Kardos Zsolt, Wistmanwood. Különösen most, hogy az új pápa, I. Ferenc is a jezsuita rendből került ki, nagyon kompromittáló ez az ügy, amibe Nagy László Gábor keverte őket. Laikusok nehezen fognak különbséget tenni jezsuita szerzetesek, és a jezsuita nevet bitorló, anyagias, a világi javak és pozíciók megszerzéséért bűncselekményre is kész, a jezsuita névvel gátlástalanul visszaélő konjunktúralovagok között, akiknek semmi közük a hithez. Talán el kellene a rend felelős képviselőinek gondolkodniuk, engedik-e, hogy a Nagyhoz hasonló figurák – karrierjük építése érdekében – lejárassák a jezsuita nevet.

Ha a hithez nincs is köze a képen önelégülten pöffeszkedő, jezsuita kötődésével hencegő öregdiáknak, diákbecenevén “Röfinek”, politikai párthoz igen: elég csak frissdiplomásként mesés minisztériumi karrierjére és a nyakkendője színére pillantanunk. Hadd mutassa be ő maga saját magát a saját szavaival, amit a Jezsuita Ifjúsági és Diákegyesület honlapján találtunk:

Vezetőség

dr. Nagy Gábor László

2004-től a JIDE Elnöke -, ügyvéd (sz: 1975, Gyula). Jogász – politológusi képesítést szerzett az ELTE Állam – és Jogtudományi Karán, jelenleg kánonjogból doktorál. Vendéghallgatóként egy – egy szemesztert töltött Angliában és az USA-ban. Nős, (esküvője a damaszkuszi ferenceseknél köttetett), felesége Pacz Mercédesz, magyar-történelem-francia szakot végzett, jelenleg doktorandusz magyarból (a JIDE lapjainak felelős szerkesztője). Hajnalka Eszter kislányuk 2005 nyarán, Boglárka Tünde pedig 2008 februárjában született. 1994-1999-ig volt a Szent Ignác Szakkollégium diákja, ebből két esztendeig Senior. 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal Miniszteri Kabinetirodáján osztályvezető, politikai főtanácsadó, 2002. februártól kiemelt kormányzati főtisztviselő volt. Nyelvismerete: angol, orosz, latin és arab. (e-mail: gabor.laszlo.nagy@avocat.hu; tel: +36-30-9196001, fax: +36-1-2669417, web: www.jide.hu)

Elérhetőség

E-mail:
gabor.laszlo.nagy (a)avocat.hu
Fax:
(36) 1 337-2083
Tel:
(36) 30 919-60-01
(Dr. Nagy Gábor, elnök)
Levélcím:
1064 Budapest, Rózsa u. 94/B F/34.
Székhely: 
1085 Budapest, Horánszky u. 22. 
Számlaszám:
11713005-20393162
SWIFT kód:
OTPVHUHB

http://www.jide.hu/index.php?page=dynamic_pager&id=6

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , , , | 82 hozzászólás »

March 15th: Robber Knights’ day (Március 15. A rablólovagok napja)

Posted by jhnnsclvn - március 15, 2013

A wistmanwoodos bankár-rokon: Kovács Barnabás

Kovács Barnabás és a Wistmanwood

Kovács Barnabás és a Wistmanwood

Az alábbi írást Március 15. károlis kitüntetettjeinek, Kovács Barnabásnak és Petrőczi Évának ajánljuk, valamint a megvezetett kitüntetőnek, az esztergályos-csuhás EMMI-miniszternek, Balog Zoltánnak. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/allami-kitunteteseket-adott-at-balog-zoltan-2 – A szerk.

Szerző: Robber Knight

Nagy boldogság, hogy szerény blogunk híre messze túlterjed országhatárokon és kontinenseken. Ázsiában is vannak szép számmal olvasói. Nemcsak Japánban – ott nyilván Szabó András ébresztett fészbúkos partnerei körében kíváncsiságot. Miután „elmebeteg nők mocskos rágalmai”-nak nevezte írásainkat, nemcsak Sitosi lett törzsolvasónk, hanem friss hírek szerint újabban Dél-Koreából is egyre több kattintást kapunk.

Megértjük persze azt a mély spirituális kapcsolatot, amely népeink között átíveli a kontinenseket. Áldott emlékű Hegedűs püspök is meglátogatta dél-koreai testvéreinket és meg is hívta őket. Tanúi voltunk a Ráday 28-ban, ahogy koreai testvéreink tánccal, zenével, énekkel fejezik ki azt az istenközeli élményt, amelyre nekünk csak elfogódott európai eszközeink vannak.

Balla Péter is ellátogatott 2010 őszén közpénzen Dél-Koreába, és – javíthatatlan exhibicionista lévén – honlapjára ki is biggyesztette a fotókat koreai hittestvéreivel:

http://www.peterballa.eoldal.hu/fenykepek/lectures–visits-abroad/recon/

Bölcskei főtiszteletű úr tavaly év végén nem habozott a Magyarországi Református Egyház kebelére ölelni a koreai presbiteriánusokat, még azon az áron is, hogy Vad Zsigmond esperes előterjesztésére módosítani kellett a MRE alkotmányát.

http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=174554:a-magyarorszagi-reformatus-egyhaz-resze-lett-a-budapesti-koreai-reformatus-gyuelekezet&catid=76:hazai-vonatkozasu-hirek&Itemid=113

Dehát mit meg nem tesz Bölcskei főtiszteletű püspök úr a koreai lelkekért, amelyek főleg egy bizonyos koreai bank körül csoportosulnak. Ettől a koreai banktól vette fel nagytiszteletű püspök urunk azt a három milliárd forintnyi kölcsönt, amit most Lázár János államtitkár testvérünktől próbál meg atyafiságos segítségként megkapni.

Szóval olvasgatják koreai testvéreink a blogunkat. Ennek őszintén és atyafiságos szeretettel örülünk.

Csak azt nem értjük még, miért éppen Kovács Barnabás testvérünkre vonatkozó szövegek érdeklik őket annyira? Csak nem azért, mert Kovács Barnabás a Magyar Bankszövetség főtitkárának, a koreai KDB bank egykori magyar alelnökének, Kovács Leventének a rokona? Netán a fülükbe jutottak Kovács Barnabás hőstettei, amiket Kardos Zsolttal, a Wistmanwood ügyvezető igazgatójával hajtottak végre, és ami miatt büntetőeljárás folyik ellenük immár két országban, Magyarországon és Ausztriában?

A legújabb hírek szerint ugyanis a Wistmanwood elkezdett Bécsben is szimatolni, hogy dokumentumokat lopjon ki egy magánlakásból, amelyek azt bizonyítják, hogy az általuk megfigyelt és budapesti lakásában videóra vett célszemély a felvétel időpontjában éppen Bécsben tartózkodott: http://hvg.hu/itthon/20130215_magannyomozas_karoli_rendorseg Csakhogy a szomszédok felfigyeltek a társasházba belopódzó titkos ügynökre, akit az osztrák rendőrség lefülelt. Előállítása során előkerültek a katonai hírszerzésben használatos technikai rögzítő-eszközök, amelyek illegális felvételeket tartalmaztak egy zárt társasházi lépcsőházról, ajtókról, zárakról, ugyanakkor az illető személy az eszközök birtoklására engedéllyel nem rendelkezett, és hatósági engedélyt sem tudott felmutatni a videózásra. A szálak a hírek szerint a nyírfás Földi Lászlóig, a wistmanwoodos Kardos Zsoltig és a koreai KDB-s alelnök-rokon Kovács Barnabásig vezetnek, aki mellesleg a Károli Református Egyetem stratégiai igazgatója is egy személyben.

Balog Zoltán, az EMMI-miniszter, sajnos, messze nem olyan tájékozott, mint a koreaiak, a mi magyar ügyeinkben.

Balog, a mellényúlások utolérhetetlen világrekordere, épp tegnap nyújtotta át a nemzetközileg körözött bűnözőnek, Kovács Barnabásnak a Magyar Érdemrend (Rabló)Lovagkeresztjét, annak, aki a Wistmanwoodot többrendbeli bűncselekményre felbujtotta. Egyszerre tüntette ki Kovács Barnabást Szabó Andrásné Ludvig Évával, aki lopott nevén, Petrőcziként vette át a József Attila díjat, továbbá az antiszemitizmust TV-ben hirdető Szaniszló Ferenccel. A feltűnően tájékozatlan minisztertől Ludvig Éva a Hold utcai gyülekezetben kuncsorogta ki a kitüntetést. Balog utóbb – Szaniszló kapcsán – bevallotta, fogalma se volt, milyen kitüntetéseket hagy jóvá, ő csak aláírt. Mint ahogy a csaló, tolvaj, okirathamisító Szabó András MAB-ba delegálását is, amit Szabó, Ludvig férje, szintén a Hold utcai gyülekezetben csikart ki Balogtól, aki nem olvasta a Zsengellér-jelentést. Ebben ugyanis feketén-fehéren az áll, hogy a MAB átverését Szabó András célszerű és szükségszerű lépésnek tartja.

Szaniszló kitüntetését Balog állítólag máris megbánta. Idő kérdése, mikor fogja fel, kik a többiek, főleg ki a nemzetközileg körözött bűnöző, Kovács Barnabás, a rablólovag-kereszt újdonsült birtokosa…

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , , | 82 hozzászólás »

The butcher’s motiv (A hóhér indítéka)

Posted by jhnnsclvn - március 12, 2013

A hóhér indítéka

Az alábbi szöveg egy “Viszontválasz”, ami egy megelőző vitára utal. Az írás mindenki előtt világossá teszi, miért kellett Horváth Ivánt eltávolítani a kulcsárszabósított ELTÉ-ről. A “Viszontválasz”-ból a megelőző csörték is rekonstruálhatók, mint ahogy a vitázók stílusa, habitusa, személyisége is: egy fölényes intellektusú, elegáns, érvekkel operáló tudós és egy kicsinyes, bosszúálló, érvekkel szemben erőszakot, oda nem illő, övön aluli célzásokat alkalmazó prolibunkó összecsapása ez, amelyben utóbbi – intellektuálisan harmatgyenge lévén – fenyegető hangnemet ölt. Az általa képviselt szakmához képest megmagyarázhatatlan hatalommal rendelkező KUSZA fenyegetését az idők során többször valóra is váltotta. Természetesen nem szemtől szembe, hanem sunyi módon, saját bábja, Orlovszky Géza, és vazallusa, Dezső dékán mögé bújva, őket lökve az előtérbe. A hóhér arcát most sem vállalja. – A szerk.

Horváth Iván: Viszontválasz

Amiben egyetértek

Igaza van Kulcsár Szabó Ernőnek: vonzódom a rejtvényfejtés herméneutikájához, kiváltképp a filológiai tevékenységben.

Igaza van: a tudományban előnyben részesítem azokat az állításokat, amelyeket be lehet bizonyítani vagy meg lehet cáfolni – azokhoz képest, amelyek úgy vannak megfogalmazva, hogy se bebizonyítani, se megcáfolni ne lehessen őket.[1]

Igaz: önáltatás, ha úgy képzeljük, hogy tárgyalásunk elmélettelen lehet. Önhivatkozással jeleztem, hogy mellesleg épp irodalomelméletet írok. „Ám mindenkinek – írtam –, aki elmélettel foglalkozik, netán új állításokat akar tenni, a vitához viszonylag nagy szabadsági fokú környezetre van szüksége. Előadásom ezt az előzetes célt szolgálta.” A vitakörnyezet szabadságfokának emelése: ez a cél elsősorban gyakorlati. Ami elméleti benne, az sem irodalomelméleti, hanem etikai. Úgy képzelem, hogy valaminő erkölcsi megegyezésnek mindig meg kell előznie az irodalomelméleti vitát – ezért korlátozódtam egyelőre csupán a beszédmód bírálatára. Maga a vita még nem kezdődött el.

Vitapartnerem tiltakozása folytán elismerem, hogy tévedtem, amikor előadásmódjáról tett megfigyeléseimet föltevésszerűen összekapcsoltam a protestantizmusnak a felvilágosodással szemben álló, pietista hagyományával. Ez a magyarázat egyrészt beleillett az én (Kisbali László nyomán kialakított) Gadamer-értelmezésembe, másrészt nem tartalmazott erkölcsi kifogást, szemben néhány lehetséges más magyarázattal. Sajnálom, hogy le kell mondanom róla.
Amiben nem értek egyet

Alig van köztünk egyetnemértés. Egy dologról írtam én, más dologra válaszol ő. Olyan álláspontokat tulajdonít nekem (az irodalomelméleti együgyűségtől a harcos és ráadásul titkolt vallásellenességig), amelyek nem feltétlenül az enyéim, és nem kell őket megvédenem.

Azt mondja például, hogy ellenfele vagyok a herméneutikának. Hiába fogadkoztam ebben az előadásomban is, másutt[2] is, hogy nem vagyok az, hanem eklektikus vagyok, aki a strukturalizmusból is (sokat), a herméneutikából is (kevesebbet) összeválogatott magának. Azt mondja, vallásellenes vagyok – miért? Mivel nem titkoltam lelkesedésemet a felvilágosodás eszméit beteljesítő, nagyszerű protestantizmus, Anderson és Lessing iránt? Azt mondja, hogy szemfényvesztésnek tartom Gadamer és Derrida bölcseletének sarkalatos tételeit, holott csak túlzó, pontatlan megfogalmazásaikat bíráltam, rendszerükkel ezúttal nem törődtem. Előre láttam ezt a félreértést, előre sajnálkoztam rajta,[3] mindhiába. Vitapartnerem a herméneutikát védi, amelyet nem támadtam, ahelyett, hogy a kifogásolt stílusvirágokat védené, amelyeket támadtam.

Kulcsár Szabó Ernő e vitamódszere (hogy elengedi a füle mellett, amit mondok, és ehelyett arra válaszol, amit az álláspontomnak vél) mégsem logikátlan. Alapjául az a többször kifejtett meggyőződése szolgál, hogy előadásom őszintétlen volt, amely nem felfedni, hanem éppenséggel elleplezni kívánta valódi szándékaimat. Azzal vádol, hogy nem azt gondoltam, amit mondtam. Bizonyára ezért hagyja megválaszolatlanul[4] észrevételeim javát. Bizonyára ezért függeszti szemét szövegem helyett arra, aki igazából vagyok.

Nem zavar írásának személyes éle. Én még személyesebb, a vakmerőségig személyes voltam, amikor igéit, főneveit, névmásait, sőt írásjeleit vizsgáltam. Nyelvhasználatunknál nincs személyesebb tulajdonunk. Ami zavar, az az, hogy ő a személyemre és szándékaimra vonatkozó állításait alig alapozza meg szövegem elemzésével. Pedig irodalmárok volnánk. Jobb szerettem volna azt játszani, hogy nincs nyelven kívüli valóságunk.
Amit nem értek

Kulcsár Szabó Ernő jóindulatúan úgy dönt, hogy nem meséli el, milyen rossz véleményük van bizonyos embereknek szerény személyemről, „illetve az azt hordozó hagyományról” [!!]. Nem könnyű pedig lemondania e beszámolóról, mert „az utóbbi negyven évünk miatt a vonatkozó hagyomány” éppenséggel szóba kerülhetne. A laicitásra való hivatkozásomnak „sem oly makulátlan a közelmúltbeli emlékezete”, teszi hozzá. A 33. jegyzetben aztán majdnem megbánja ezt a fogadalmát (hogy tudniillik megkegyelmez nekem), és majdnem elmondja, hogy előadásom „észjárása emlékeztet” arra a bizonyos hagyományra. Közben a főszövegben említődik e hagyományból sok minden: „rosszemlékű világnézeti klasszifikáció”, amelyet „élesztgetek”, és még vagy féltucatnyi tapintatos célzás a kommunizmus vallás- és gondolatszabadság-ellenes erőszakosságaira.

Miről van szó? A kommunizmus időszaka kedvezett volna az andersoni—lessingi protestantizmusnak, amelyért lelkesedem, szemben a gadameri pietista protestantizmuséval, amelyért nem?

És nekem mi közöm az egészhez? A rosszemlékű „negyven” (pontosabban ebből a felnőttkoromra eső húszegynéhány) évvel kapcsolatban nincsenek rossz emlékeim. Erősebben fogalmazok: azt állítom, hogy politikai szempontból e húszegynéhány esztendőből másoknak sem lehetnek rossz emlékei rólam.
Amit nem akarok megérteni

Kulcsár Szabó Ernő már megszokott, homályos célozgatásaiból tehát nem tudtam meg, hogy kerülök bele én magam a történetbe. Valami személyes közöm lenne a kommunizmus hagyományához – de mi?

Vitapartnerem leszögezi, hogy „a hagyomány hermeneutikai értelemben nem tetszőlegesen választható”, de, ha árnyékomat átugrani (e hagyománytól megszabadulni) lehetetlen is, legalább akarnom kellene látni a hagyományt, hogy számolni tudjak vele. Ugyanide vág baljós Gadamer-mottója: „Senki sem tudja egyszerűen kireflektálni magát abból a gondolkodásmódból, amelybe beleformálták.”

Nem akarom megérteni, hogy Kulcsár Szabó Ernő mire célozgat. Belső ellenállás van bennem aziránt, hogy megértsem. Lehet, hogy arra vonatkozik, de az is lehet, hogy nem. Mindenkinek lehet Achilles-sarka – az enyém történetesen ez. Azt a megoldást választom, hogy válaszolok is e célzásokra, meg nem is.

Az ItK olvasóit megkímélem. A világhálón elhelyezem egy idevágó cikkemet 1991-ből.[5] Ha Kulcsár Szabó Ernő célzásaival nem az irodalmi (vagy tudományos), hanem az életrajzi énemre utalt, javaslom, olvassa el. Ha nem erről van szó, akkor a pontatlan fogalmazásmód újabb példájával lettünk gazdagabbak.

[1]Az „értelmetlen, mert bizonyíthatatlan” kifejezést a következőképpen magyarázom.

Előadásomban az ifjú Wittgenstein gondolatmenetére hivatkoztam, aki többek között a külvilág létezésére vonatkozó régi bölcseleti kérdésről is kimutatta: nyelvileg olyan pontatlanul van feltéve, hogy az álláspontokat nem lehet igazolni vagy megcáfolni, s ezért értelmetlen beszélni róluk. Amikor Karl Popper a verifikációs követelményt a sikertelen falszifikáció követelményével helyettesítette, nem enyhített, hanem szigorított. Igaz: ő bizonyítás helyett csak alátámasztást említene („corroborating evidence”), értelmetlenség helyett pedig tudományelőtti mítoszt. De mivel a külvilág létezésére vonatkozó elmélet hamisságát akkor sem lehetne bebizonyítani, ha hamis lenne – ezért Popper számára ez is azok közé tartozik, amelyek nem fogadhatók el tudományos elméletek gyanánt. Nem történt „cáfolatukra komoly, de sikertelen kísérlet” (Karl POPPER, Conjectures and Refutations, London, 1963, 33-39).

Gödelnek semmi köze az egészhez. Híres nemteljességi tétele (minden zárt, axiomatikus rendszerben akadnak olyan tételek, amelyekről nem lehet eldönteni, hogy igazak vagy hamisak) legföljebb hangulatilag adhat felmentést ama követelmény alól, hogy állításaink igazságtartalmát valamiképp ellenőrizzük. S ha Gödel ritkábban emlegetett korábbi, ún. teljességi tételére gondolunk (az ilyen rendszerekben a bizonyítások algoritmizálhatók), még a hangulatunk is megjavulhat. A Gödel-tételre tett hasonló hivatkozások gyűjteménye: Alan SOKAL – Jean BRICMONT, Intellektuális imposztorok. Posztmodern értelmiségiek visszaélése a tudománnyal, ford. KUTROVÁTZ Gábor, Bp., 2000, 364—365.

[2]A herméneutikát rég beillesztettem elvi eklekticizmusomba, ha úgy tetszik öniróniámba. A vallásos herméneutikát, amely a műveket egy más, közvetlenül nem tanulmányozható világból érkezett üzenetek gyanánt értelmezi, ironikusan, de nagyra értékeltem: A vers, 1991, 11—14, 29—30; magam is űztem efféle mesterséget KOCZISZKY Évával közös, Heidegger-ihlette szövegünkben: „Költészet az emberiség anyanyelve” = Ismétlődés a művészetben, szerk. HORVÁTH Iván – VERES András, Bp., 1980, 59—63. A nagyon is világi textológiában egy „második herméneutika” mellett érvel: Magyarok Bábelben, Szeged, 2000, 143—146; tanítványaimmal együtt készített művünket (http://magyar-irodalom.elte.hu/repertorium/ és Iván HORVÁTH (direction) – Gabriella H. HUBERT (assisté par), Zsuzsa FONT – János HERNER – Etelka SZŐNYI – István VADAI, Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I—II, Paris, 1992) pedig „egy irodalmi herméneutika segédeszközé”-nek minősítem: Egy egyetemes textológia vázlata = Látókörök metszése. Írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára, szerk. ZEMPLÉNYI Ferenc, KULCSÁR SZABÓ Ernő et al., Bp., 2003, 180, vö. még 175.

[3]Így írtam: „Nyilván nem tudom elkerülni a félreértést. Most majd meg akarják magyarázni nekem, hogy Gadamer rendszerében mi a lét és a nyelv viszonya bölcseletileg és teológiailag, pedig erre vonatkozó állításokat nem tettem. Idegenkedésem Gadamer beszédmódjának szól.” Derrida pedig? Épp, amikor szóvátettem a Grammatológia e megfogalmazását, a Szegedy-Maszák-emlékkönyv számára olyan tanulmányt írtam, amely alátámaszthatná a Grammatológia alapgondolatát. Miért nem bírálhatom egy mű egyik mondatának stílusát, ha egyetértek az alapeszméjével? Csak megsemmisítő célú bírálat lehetséges?

[4]S ha válaszol, nem arra, amit kérdeztem. Megkérdem, mi a különbség „szemlélődő” és „kontemplatív” között, s megtudom, mi a különbség „obszervatív” és „kontemplatív” között.

[5]http://magyar-irodalom.elte.hu/arianna/filologia/horvath2.html

http://magyar-irodalom.elte.hu/arianna/filologia/viszont.html

Személyeskedés, aljas és durva célozgatások a családi múltra az egyik oldalon, szakmai érvek és fölényes intellektus a másikon. Hatalom és szellem párharcában  szükségszerűen utóbbi húzza a rövidebbet. De bizonyosak vagyunk benne, hogy csak átmenetileg: a történelem idővel majd helyére teszi az igazi tudóst és a hatalmat bitorló szélhámost. Diktátoroknak még sosem emelt szobrot az utókor. Inkább lerombolta az általuk erővel, manipulációval, zsarolással és egyéb nemtelen eszközökkel fabrikált hamis piedesztált. – JC

Posted in ELTE | Címkézve: , | 55 hozzászólás »

The butcher smiley (A hóhér mosolya)

Posted by karoligaspar - március 6, 2013

A Ravaszblogon pár nappal ezelőtt megjelent poszt értelmében az ELTÉ-n senki előtt sem titok, ki is áll a BTK-s elbocsátások hátterében. A hóhér elérkezettnek látta a pillanatot, hogy leszámoljon ősi riválisaival és kritikusaival, és a kivégzésekkel megtisztított helyekre saját vazallusait szivárogtassa be. A károlis gyarmat a sűrűn változó vezetés miatt bizonytalannak látszik. Jobb saját terepen becementezni az erőfölényt – vélhetően így gondolkodhat a mosolygó kivégzőember. – A szerk.

The butcher smiley (A hóhér mosolya)

2013. március 3.

A hóhér mosolya

A hóhér mosolya

Szerző: Filológus

Jól kezdődik a tavasz 2013-ban a Kulcsár-Szabó családnak. A tavasz első napján, 2013 március 1-én csont nélkül ment át Kulcsár-Szabó Zoltán MTA doktori értekezése (Tükörszínjátéka agyadnak. Poétikai problémák Szabó Lőrinc költészetében. Megjelent a Ráció kiadónál 2010-ben a Ráció – tudomány sorozatban. Sorozatszerkesztők: Bednanics Gábor (a hírhedt Bednanics, Mészáros meg sem írt doktori értekezésének első opponense!) – Bengi László)

A vén szervilis Kabdebó Lóránt és a fiatalabb, de nem kevésbé szervilis debreceni duó, Dobos és Szirák nagyszerűnek találták. Még a pro forma elfogadás hiányzik: és aztán két akadémiai doktor lesz a Kulcsár-Szabó családban. Közben melegít a meny ill. hitves: Hansági Ágnes is. Disszertációjának témája: Az illokúció és/vagy perlokúció multiplikációjának és kanonizálódásának szerepe Márai Sándor, Jókai Mór, valamint sok más szerző narratológiájában.

A jószerencse – a Kulcsár-Szabó családnak – és a balsors sok másnak úgy akarta, hogy éppen ezen a napon lépjen életbe az ELTE BTK docenseinek és egyetemi tanárainak nyugdíjaztatása. A 20-as névsorból többen a Kulcsár-Szabó családnak „köszönhetik”, hogy nyugállományba kerültek. Az első a kilövési listájukon Horváth Iván volt. Kulcsár-Szabó Ernő régóta próbálja megsemmisíteni a briliáns tehetségű professzort. Megfosztotta a doktori iskolájától, leváltatta a tanszékvezetésről, porig alázta, lekomcsizta. Most kitette a szűrét az egyetemről. Megfúrta Margócsy Istvánt, Tverdota Györgyöt, nyugdíjba kényszerítette régi riválisát, Szegedy-Maszák Mihályt és másokat is.

Az ELTE BTK összoktatói értekezletén a KSZE klán alig bírta visszafojtani röhögését, amikor a szerencsétlen Dezső Tamás dékán magára vállalta, hogy személyesen ő választotta ki az áldozatokat. (Aki az ELTE BTK-n hatalomhoz juttatta Szávay Istvánt, kinevezte kollégiumi igazgatónak, testvérét, Lászlót pedig a doktori iroda vezetőjének, annak csakugyan van szégyenkezni valója.) A KSZE klán boldogan vigyorgott vagy inkább vicsorgott, mikor Horváth Iván a dékán mellé lépett és síráshoz közeli hangon elmondta, hogy talán lesz „egy kis állásocska” számára valahol. A KSZE klán jól berúgott a győzelem ünnepére, bár Ernő újabban a csajozást már  mellőzni kénytelen, nem úgy, mint első felesége, Enikő idejében, akit többször szintén porig alázott, akárcsak szakmai ellenfeleit.

KSZE kegyetlenségben semmiben nem maradt el nagy példaképétől, Jausstól. Csak mivel előtte nem nyílt meg a pálya a Waffen SS-ben, a becserkészést, leütést, hátba szúrást egyetemi és akadémiai színtereken gyakorolja. Most viszont – miután vérszomja, ha csak átmenetileg is, de kielégült – úgy érezte, ideje benyalintani a Fidesznek a Széchenyi díj miatt (amit vazallusával, L. Simonnal intéztetett el magának, mielőtt azt félretették). Na meg, ha már rászánta magát, akkor a zsidóknak is, elvégre sose lehet tudni. Ha mégis át kell sétálni egy esetleges új hatalommal az átellenben levő oldalra…

A hóhér mosolyának szövegvalósága, KSZE A megfoghatatlan valósága (?) című írása a Múlt és Jövő zsidó kulturális folyóirat 2014/4 számának 21-27. oldalán olvasható. Egyelőre csak papíralakban, egy-két hét múlva az interneten is. Az írás alcíme A „mi a magyar?” kérdéséhez azt sugallja, hogy pontos definíciót vagy valami hasonlót olvashatunk KSZE akadémikustól a magyarságról és annak ellentétéről. Persze KSZE nem azért posztmodern, hogy hagyja magát belekényszeríteni definíciók, bizonyítások, érvek és cáfolatok hálójába. Ha elolvassa valaki ezt a hat nagy oldalnyi szósalátát, pontosan annyit tud KSZE nézeteiről, mint előtte, egyszerűen szólva: semmit. Azok is megfoghatatlanok. Amit olvashat: rőfnyi idézetek, főleg Máraitól, Grillparzertől, Freudtól, Gadamertől, Heideggertől, utalások Platonra, Fukuyamára, Pierre Norára és másokra. Szinte egyetlen helyen sem tüntet fel sem kiadót, sem a megjelenés évszámát, sem a fordító nevét. Csak úgy találomra és körülbelül idézget. Úgy tűnik ebből, magyar ember rajta kívül nem beszél németül, ebben az országban nem jelent meg fordítás egyik szerzőtől sem. KSZE az idézés korrekt módját, magát az egész filológiát hagyja figyelmen kívül. Régen tudjuk, most csak ezredszer igazolódik: KSZE magát minden törvényen és szabályon felül állónak tartja. Esetleg talán dicső múltú Schmitt Pálnál vagy lebuktatójánál, Cservák Csabánál tanulta ezt a filológiai precizitást?

Szóval: mi a magyar KSZE szerint? Körmönfont szövegelés arról a lapos közhelyről, hogy minden közösség másokkal – az idegenekkel – szemben határozta megl magát. De ki a magyar számára az idegen? Ha már egy magyar nyelvű zsidó folyóiratban jelenteti meg az akadémikus úr írását, kézenfekvő lenne erről is nyilatkoznia. Vagy talán ez a rejtett, pimasz válasz? Ti. hogy nyilván a zsidó az idegen, különben miért pont a Múlt és jövőben célozgatna? Mit ír KSZE a zsidóságról? Gyakorlatilag semmit, azon kívül, hogy idéz Ferenczi Lászlótól: „Hatvanhárom évvel ezelőtt azért nem lőttek a Dunába, mert egy ismeretlen fiatal nyilas hagyta, hogy lelépjek…”. (26.) Szóval akkor a zsidó az, akit egy magyar nyilas könyörületéből nem lőtt a Dunába:

És ki vajon a magyar? Az „ismeretlen nyilas”? Hát persze, ha a szeszélyből elengedett zsidó az idegen. De nem: ennél mélyebben szántó fejtegetéseket is olvashatunk akadémikus úrtól, mégpedig sportközvetítések nézése közben született magvas gondolatait. Például hogy milyen bunkó volt a sportriporter a spanyol-ír világbajnoki meccs közvetítésén.

És végül egy fényes példa: Gyurta Dániel, aki, ahogy KSZE nyomatékosan idézi: „…az olimpián ‘tizenötmillió magyart vitt át a medencén’”. Amikor Gyurta odaadta érme másolatát norvég sporttársa családjának, ilyen himnikus szavakat vált ki az akadémikusi szövegszerkesztőből: „”…nem ‘lakozik’ velünk még annak megszokottsága sem, hogy a remélt vagy vágyott (nemzeti) megbecsültséghez csak mások megbecsülésén keresztül vezetnek az utak.” (27.)

Felvetődik a kérdés: van-e, és ha van, mivel értünk egyet KSZE cikkéből? A Platon-idézettel feltétlenül. A Prótagoraszban olvashatjuk, hogy „aki nem képes magáévá tenni a tisztességérzetet és az igazságosságot, hitvány mételye lévén az államnak, meg kell ölni.” (22.)

A magyarságon belüli hitvány mételyre mutat eklatáns példát a Kulcsár-Szabó klán egésze, leginkább pedig annak alfahímje, Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus.

Igazán kár, hogy a nyugdíjazást nem vele kezdte Dezső dékán. Most tisztességesebb, igazságosabb, és főleg szabadabb lenne a magyar kulturális közélet.

Hozzászólások kikapcsolva | Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes, Kulcsár-Szabó Ernő | Címkézve: , | Közvetlen link
Szerző:: ravaszbarat

Posted in ELTE, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 97 hozzászólás »

The Raising of Lazarus (Lázár feltámasztása)

Posted by karoligaspar - március 4, 2013

Lázár feltáasztása

Lázár feltámasztása

Szerző: Bátori Butykos

A Magyarországi Református Egyház anyagi helyzete siralmas. Minden egyház kevesebbet kap az szja felajánlásokból, a református is. Ugyanakkor itt vannak azok az adósságok, amelyeket Bölcskei halmozott fel annak érdekében, hogy kiterjessze hatalmát az egész Kárpát-medencére és a zsinat után a konvent elnökévé koronáztassa magát.

http://fn.hir24.hu/itthon/2013/02/28/egymilliard-forintot-buktak-az-egyhazak/#aktualisdoboz

A nehéz helyzetekben a hívő ember imával fordul a Mindenhatóhoz, hiszen, ahogy Pál apostol mondta: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem” (Filippi 4:12).

Minden nehéz helyzetben találunk tanácsot és segítséget a Szentírásban. Lázár története például arra tanít bennünket, hogy Krisztus képes még a szó szoros értelmében „a sírból visszahozni” embereket, ügyeket.

János evangéliumában olvashatjuk a Bethániába való Lázárnak, Mária és Márta fivérének történetét. Mikor Lázár beteg lesz, a két lánytestvér el is megy Jézushoz a rossz hírrel. Jézus azonban csak akkor megy a faluba, amikor Lázár már holtan fekszik. Mária szemrehányóan mondja neki: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg az én testvérem” (Jn 11:32) Jézus elmegy a sírhoz: „…fennszóval kiáltá: Lázár, jöjj ki! És kijövé a megholt, lábain és kezein kötelékekkel megkötözve, és az orcája kendőkkel vala beborítva. Monda neki Jézus: Oldozzátok el őt, és hagyjátok menni.” (Jn 11:43,44)

Eddig a krisztusi csoda története.

Ami pedig napjainkban megesett, azt nevezhetjük akár lázári csodának is.

http://hvg.hu/gazdasag/20130301_Lazar_egyhazi_hiteleket_is_atvehet_az_allam.

Lázár János bejelentette, hogy az állam átveszi az egyházak devizahiteleit. Az indoklás az, hogy mivel a nemzet hiénái, Gyurcsány és Medgyesi nem adták vissza az egyházi ingatlanokat, ezért érzékeny veszteség érte az egyházakat. Ezt kompenzálja most a Fidesz és a KDNP kormánya.

Mivel pedig a legtöbb hiteladóssága a református egyháznak van, a közpénzből neki jut a legtöbb. Bölcskei ebből akár azt a következtetést is levonhatja, hogy őt szereti legjobban az Isten, vagy legalábbis annak magyar helytartója, Lázár János. Akármennyit pazarolt, szórt szét a koreai banktól felvett pénzekből, mind busásan megtéríti neki Lázár.

A nagyon is élő Lázár így keltette életre a Magyarországi Református Egyház halódó – a koreai bank lélegeztető-gépére kapcsolt – kasszáját. Csoda történt, ha nem is a krisztusi értelemben. Bölcskeinek igaza volt, mikor Pál apostol mondását: „mindenre van erőm a Krisztusban” imígyen aktualizálta: „mindenre van erőm a Fideszben”. Hiszen a Fidesz segített, és Lázár milliárdokat utal át nekik.

Most már csak azon bánkódik a mi Gusztink, hogy nem szórt el még többet piára, kurvákra, luxusautókra, Wistmanwoodra. Elvégre a lázári csodából még többet is kaphatott volna.

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 28 hozzászólás »