András Szabó’s degree 2. Demands and Performance (Szabó András nagydoktorija 2. Követelmény és teljesítmény)

I. Doktori követelményrendszer az irodalomtudomány szakterületén

1. A kérelmező formátum-vizsgálata

Akadémiai doktori cím elnyeréséért pályázó munkáját akkor lehet nyilvános vitára bocsátani, ha a pályázó szakterületén kiemelkedő színvonalú, közismert, a kutatásban és felsőoktatásban széles körben használt tudományos eredményeket ért el. A pályázó legyen a tematikája megszabta körben országosan is elismert, egyúttal pedig, szakirányának keretei között, egyenrangú résztvevője a nemzetközi tudományos életnek, akinek eredményeit határainkon túl is ismerik és értékelik. Vállaljon jelentős szerepet a tudományos kutatói utánpótlás képzésében. A formátum értékelésében figyelembe kell venni az irodalomtudomány specifikumait, egyrészt nemzeti jellegét, másrészt az irodalommal, az irodalmi beszédmóddal való megszüntethetetlen módszertani kapcsolatát.

2. A pályázat beadásának minimális feltételei

(a) Követelményeknek megfelelő disszertáció vagy megjelent könyv vagy doktori tézises összefoglaló.

(b) Két, jelentős eredményeket hozó, könyvesbolti terjesztésbe került szaktudományos könyv (egy kérdéskör monografikus feldolgozása vagy olyan tanulmánykötet, amelynek darabjai szerves egészet alkotnak, illetve olyan szövegkritikai kiadási munka, amely a kiadásra kerülő szerzői szövegen túl könyvnyi terjedelmű, jelentős szakmai hatású, kutatási tartalmú apparátussal rendelkezik).

(c) Rendszeres, magas szintű szakirodalmi tevékenység:

i) A PhD (kandidátusi) fokozat megszerzése óta tekintélyes folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben megjelent legalább 30 nagyobb tanulmány, melyek közül legalább 15 nemzetközileg is értékelhető, azaz tematikájában, módszertanában elfogadható lenne más nemzeti irodalmak irodalomtudományában is. A tudományos közlemények számának megítélésekor súlyozottan lehet figyelembe venni a nemzeti tudományosságban alapvető és/vagy nemzetközi érdeklődésre számot tartó kézikönyvek elkészítésében való érdemi szerzői vagy szerkesztői részvételt.

ii) Ezek közül mintegy 15 tanulmány idegen nyelven jelent meg, és

iii) Az idegen nyelvű munkáknak mintegy fele külföldön került publikálásra.

(d) Nemzetközi tudományos kongresszusokon meghívott előadóként való szereplés, konferenciákon üléselnöki, szekcióvezetői felkérés, rangos külföldi egyetemeken tartott előadás vagy vendégprofesszori tevékenység. Magyar és/vagy nemzetközi konferencia szervezése. Részvétel magyar és/vagy nemzetközi folyóiratok szerkesztőségében, tudományos tanácsadó testületében.

(e) A kutatási területnek megfelelő hazai és külföldi idézettség, elfogadottság:

– recenziók a megjelent munkákról;

– a jelenlét adatai a nemzetközi bibliográfiai adatbázisokban …;

– idézettségi adatok …

f) Egyetemi doktori programokban alapító belső tagként, külső tagként való részvétel; doktori dolgozatok konzulensi, témavezetői feladatai, OTDK-n résztvevő hallgató témavezetője…

A 2. (a) pontosítása: Követelmények a doktori műre és a tézisekre vonatkozóan

1)      Doktori műként olyan munka fogadható el, amely egy kérdéskört új szempontok szerint, eredeti meglátásokkal, monografikus igénnyel dolgoz fel. Doktori műként a fenti ismérveknek megfelelő, a megelőző három évben megjelent önálló könyv is benyújtható. Szintén beadható rövid értekezés, amely a kérelmező önálló tudományos tételeit foglalja össze, továbbá olyan forráskiadás (szótár), amelyben a kérelmező általa feltárt vagy ki nem adott eredeti forrást (elsőként készített vagy gyökeresen átdolgozott szótárt) tesz közzé igényes bevezető tanulmány, kritikai apparátus és értelmező jegyzetek kíséretében. A doktori mű terjedelme jegyzetekkel együtt (de egyéb apparátus nélkül) legalább 200 oldal legyen (másfeles sortávolsággal).

A követelményrendszer olvasható itt:

http://www.mta.hu/index.php?id=3728

Mi teljesül ebből Szabó András esetében?

1. A formátumvizsgálatból semmi. Szabó András kutatási területe szűk: Szenci Molnár Albert nem tartozik a magyar irodalom élvonalába, még ha a feldolgozás alacsony színvonalától és tudománytalanságától el is tekintenénk. Ezek az eredmények azért sem hasznosíthatók, mert Szenci önmagában nem tananyag, régi magyar irodalomból a Károlin nincs MA, doktorandusz pedig csak akkor jelenkezik régi magyar irodalomból, ha állást (Pénzes Tiborc Szabolcs) vagy ösztöndíjat kap érte cserébe (Venásch Eszter az ELTÉ-ről ill. ….. ……., ő károlis volt), tehetségesebb hallgatóktól véve el a helyet – hatalmi szóval, magától értetődik, vagy a munkahelye fizeti a képzést, ő pedig csak a hallgatói kedvezményeket veszi fel, nem csinálva a témájával semmit (Faragó Ildikó, egyébként Patrőczi Éva témavezetettje, akinek nincs magyar szakja, Faragó Ildikó pedig nem tud angolul és nem ért a puritanizmushoz, ezért rejtély, mit alkotnak immár 7 éve együtt „tudományosan”).

2. A pályázat beadásának minimális feltételei

(a) Nincs disszertáció.

(b) Egyetlen jelentős szakkönyve sincs, nemhogy kettő. Ami könyve forgalomba került, az nem a PhD-ja óta íródott, hanem felbővítve is csak 133 oldalnyi (fedlappal, belső borítókkal együtt) kandidáttusi értekezése, azaz nem számítható be a szabályok szerint, azonkívül, hogy teljesen jelentéktelen, önálló eredményt nem tartalmaz. A szövegkritikai kiadási munka – idézett követelményrendszer szerint – a két előfeltétel egyike kellene hogy legyen, nem maga a disszertáció, de ez sem teljesül. Szenci Molnár Albert naplóját nem Szabó András adta ki először, hanem Dézsy Lajos, Szabó András pedig – ezt a kiadást felhasználva – újrakiadta. Sehol sem szerepel a követelményrendszerben, hogy újrakiadásra, a PhD megszerzése óta publikált új monográfia nélkül MTA doktori címet lehetne szerezni. A műre vonatkozó speciális követelmény pedig egyértelműen leszögezi, hogy annak „ki nem adott eredeti forrás”-nak kell lennie, „igényes bevezető tanulmány”-nyal. Érdemes elsétálni az MTA könyvtárába, és átlapozni ezt a bevezető tanulmányt (rövid, negyvenegynéhány oldal), hogy kiderüljön, mit ért igényességen Szabó András és a három opponens.

(c) A publikációs követelmény egyértelműen 30 nagyobb tanulmányt ír elő a PhD megszerzése óta, ezzel szemben Szabó Andrásnak 3 aprócska tanulmánya volt; a felének, azaz 15-nek idegen nyelvűnek kell lennie, mely utóbbi felének külföldön kellett volna megjelennie. Eltekintve attól, hogy szigorú értelemben egyetlen publikáció sem felel meg a követelményeknek, továbbá attól, hogy az idegen nyelvű nem önálló tanulmány, hanem az egyik magyar szöveg fordítása, egy sem jelent meg külföldön, hanem az az egy fordítás is Budapesten, Szabó András kiadásában 1999-ben, amikor dékánhelyettesként éppen átvette Tenke Sándor rektorral együtt Orbán Viktor 2 milliárd forintos állami támogatását és eltakarította az útból Kulin Ferenc dékánt (első alkalommal, mert volt még egy második is). A 11 oldalnyi szöveg lefordíttatása és publikáklása előtt nem volt tehát pénzügyi akadály. A 3 tanulmány közül csak 1 jelent meg szakfolyóiratban, a legrövidebb, a 7 oldalas, ami „nagyobbnak” jóindulattal sem nevezhető. A 11 és 14 oldalas pedig ún. „Festschrift”-kiadvány (azaz alkalmi, születésnapi köszöntőféle vegyes minőségű kötetekről van szó). A 2 (c) követelménynek Szabó András nem tudott megfelelni – még úgy sem, hogy dékánhelyettesként pénzügyi eszközöket is igénybe vehetett (fordíttatás, kiadás).

(d), (e), (f) Erről semmilyen információt nem tudunk meg a „tézisfüzetből”. Talán azért, mert ezekben a rovatokban Szabó Andrásnak nem volt mit feltüntetnie.

Összefoglalva: Szabó András nem felelt meg az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály minimális feltételeinek sem, hiszen a speciális követelményrendszer csak a minimumot tartalmazza (ld. 2. pont). A fokozatot ennek ellenére megkapta. Csak a fokozat után járó pótlék, amit azóta erre felvett, több mint 4 millió forint. Nem beszélve a hatalomról, amire ez a cím feljogosította.