Írta: Prudens
Hír: Jövőre fél milliárddal kevesebbet kap a MRE a közpénzekből.
http://reformatus.hu/mutat/10303/
Lett nagy sírás-rívás a zsinatban, célozgatás Bölcskei részéről az ellenségnek is beillő barátok címére, meg hogy ezentúl csak a hitéleti célokra fordítják a pénzt, közfeladatokra nem. Bogárdi Szabó frissen újraválasztott püspök volt a leginkább fegyelmezett, ő, mint a felcsúti stadion megszentelője és Balog Zoltán EMMI-miniszter haverja jobban bízik Orbánban, mint a Mindenhatóban. Bölcskeinek nincs veszteni valója, ő már csak az általa helyzetbe hozott Fekete Károlyon meg Tarron keresztül tud belenyúlni a refi kasszába. A helyzet mégsem annyira rossz, Balla Péter KRE-s rektor is belenyúlt, no nem a saját zsebébe, hanem a Károli kasszájába és kipengetett 20 milát, beígért még többet. Aztán kiderült, hogy a költségvetésben lesz még 1,72 milliárd az egyházaknak, ha ezt visszaosztjuk, kiderül, hogy a refik alig kapnak kevesebbet, mint eddig.
De a bőgés a lóvé miatt nem csillapul, és keresik a helyet, ahova keveset adnak, így mindjárt a Wáli Cigány Szakkollégiumon meg a Bethesda Gyermekkórházon kezdték a radikális csökkentést. Senki nem szólalt fel a tehetséges cigány fiatalok meg a beteg gyerekek miatt, ki a f..t érdekelnek ezek zsinati körökben? Viszont nagy bőgedezés repesztgette a plafont a RefLap ügyében. Hogy az az érték, amit az képvisel, meg mihez kezdenénk nélküle. A RefLap eszerint a magyar reformátusok intellektuális és erkölcsi erejének legfőbb záloga. Érdemes megtekinteni ezt a zálogot, a december 21-28-as dupla szám jó alkalom erre.
Jelentem: giccses nyálzás, felületes ájtatoskodás, értelmi fogyatékosokhoz méltó intellektuális nívó. Ami a legmarkánsabban jelzi a RefLap színvonalát, hogy ebbe az ünnepi számba Petrőczi de genere Ludvignak három cikkét is beválogatták, ill. benyomta ő mint főmunkatárs. Ebből az első a Mezőszilasi karácsony, amelynek több mint a fele Németh Lászlótól származik. Ludvig szellemi aportja annyi hozzá, hogy azon siránkozik, milyen kevés ma az olyan igaz hitű személy, mint a szövegbeli vénasszony. És megköszöni Németh Lászlónak, hogy “mindezt tudatosítja bennünk”. Én meg azt tudatosítom, hogy a RefLap és Ludvig megsértette a szerzői jogra vonatkozó EU-s törvényeket. Ezek ugyanis tiltják ilyen hosszú “idézet” beillesztését, csak ha kifizették érte az örökösöknek a díjat. Nyilván nem tették, se Ludvig, se a RefLap.
Ludvignak vérében van a tolvajlás, ezt mutatja második opusza is: Egy karácsonyi festmény 1894-ből. Ez egy Larsson nevű svéd giccsfestőről szól, hiába, az egyik giccsőr vonzódik a másikhoz. A rég elporladt svédet azért hozza ide, hogy saját magával dicsekedjen, mert annak egy albumát az ötvenes években “rongyosra lapoztam-böngésztem”. Amiből kiderül, hogy Ludvig már a gyerekkorában is rendetlen volt, nem kímélte a könyveket sem. Akárcsak ma, amikor ismerősei ijedten hátrálnak ki a Mátyás utcai 140 négyzetméternyi merő zsíros szutyokból, ami a fűzfapoetessza és főrabló férjének, Szabó Andrásnak az undorító fészkét elborítja.
A zsidók se ússzák meg Ludvig karácsonyi grafomániáját. Pécsi Káinok, pécsi Ábelek címmel írt Hábel János Elköltözött szomszédaink című könyvéről. Megállapítja, hogy bár “megszámlálhatatlan” holokausztkönyvet olvasott és filmet nézett stb., ez mégis… Ludvig kedvenc szava ez, már azt is előadta, hogy megszámlálhatatlan nyelvből fordított. Ez egy örök vicc lett az ELTE Fordítástudományi Doktori Iskoláján, akik máig nem tértek magukhoz a kultúrsokkból, amit a bőjti boszorkány külsővel megjelenő és ritkás fogai közül hihetetlen sebességgel istenverte baromságokat süvöltő Ludvig látványa keltett bennük. Ebben a cikkében is jó részt “vendégszöveget”, magyarul lopományt idéz. Starkék, akiket barátként tüntet fel, ma is viszolygó undorral emlékeznek meg Ludvigékról. Petrőczi de genere Ludvig, ez a vészkorszak után nem sokkal született bugris sátánféreg ebben a förtelmes firkálmányában hősies zsidómentőnek stilizálja fel magát.
Quod erat demonstrandum: ez a RefLap és annak színvonala, ahogy a főmunkatárs fűzfapoetessza hazug és gusztustalan lopományaiban megjelenik. Erre tényleg kell költeni az állami milliókat, hogy bőséges honort tudjanak fizetni az erkölcstelen és debil szerzőgárdának.
Jhnnsclvn's blog 