Szerző: Animus
A keresztyén hagyományokból rengeteget lehet tanulni. Például azt is, ha nincs arra kinevezett, felszentelt személy, akkor nyújthatjuk mi magunknak is a szentségeket.
Krisztust, mint köztudomású, Keresztelő Szent János keresztelte meg. De ki keresztelte meg Keresztelő Szent Jánost? Hát bizony ő saját maga a Jordán vizében.
A magyar felsőoktatás Keresztelő Szent Jánosa a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a MAB volt 1993 óta. Akit akkreditált – megkeresztelt – az létezhetett, a többi nem. A Károli dicstelen születése is ebben az évben történt és az elmúlt két évtizedben komoly problémái voltak a MAB-bal, amely a magyar felsőoktatás minőségének őreként harcolt a református (?) egyetem (?) nepotista, tudomány- és ifjúságellenes gyakorlatával. A Károli pedig a maga szennyes, korrumpáló eszközeivel harcolt a minőségügyi szervezet ellen. Miután Szabó András behozta a Károli bölcsészkarára Hansági Ágnest, Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus jövőbeni menyét, az a MAB meghosszabbított kezeként kezdett működni. Listát adott azokról a komoly tudományos teljesítményű, református oktatókról, akiknek szerinte el kell tűnnie az egyetemről, mert „különben a MAB nem akkreditál bennünket”. Hansági kilövési listája alapján megtörtént 1998 szeptemberében az első nagy szabású vérengzés, utána pedig Szabó András buzgó hamistanúzással jeleskedett a dr. Takács János által celebrált munkaügyi perekben. A kirúgott munkatársak egyike a MAB akkori elnökéhez, a most éppen nyolcvanadik évét ünneplő Róna-Tas Andráshoz fordult, aki a leghatározottabban tagadta Hansági Ágnesnek azon állításait, mely szerint a MAB illetékesei kijelentették volna, hogy „ha X és Y ott marad az egyetemen, nem lesz akkreditáció”.
Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus vette át az uralkodást a Károlin. Hatalmát a MAB-on keresztül gyakorolta, úgy, hogy abba beépítette magát és üzletfeleit, pl. a mindenre kapható szovjet diplomás exrendőrt, Kovács Árpádot. Így rendelkezett a Károli álláshelyei és pénze felett.
A MAB ellen folytatott utolsó nagyszabású csörték egyikén azonban ELSZÁMÍTOTTÁK MAGUKAT a Károli bölcskarának akkori irányítói: Hansági Ágnes, Szabó András és az egyetem akkor még csak megbízott, de annál becstelenebb rektora, Balla Péter.
Miután előzetesen hiába jelentették fel az Irodalmi Doktori Iskola vezetőjét, Hima Gabriella professzort a MAB vezetőjénél – a kitűnő Bazsa Györgynél –, maguk végezték el a MÉSZÁROSMUNKÁT, az okirathamisítást. Többek között annak a Mészáros Mártonnak az érdekében, aki Balla rektornak a rokona, Hansági Ágnesnek pedig speciális házi, ill. ágyi kedvence.
A dolog azóta egyre infernálisabb formát öltve pörög tovább Mészáros Márton másodszori ledoktoráltatásával a szegedi egyetemen, a munkaügyi perben alkalmazott titkosszolgálati eszközök bevetésével.
Az egyetemre visszatérve: a szakemberek eltávolítása után a MAB a KRE ÁJK-jától megvonta az akkreditációt. A bölcsészkaron kreáltak ugyan egy történettudományi doktori iskolát, ennek legerősebb eleme azonban OV székesfehérvári kollégiumi szobatársa. Csak miatta akkreditálták az amúgy semmilyen feltételeknek meg nem felelő képződményt (a törzstagok fele túlkoros, a másik felének nincs védett doktorandusza, szedett-vedett társaság, amelynek nincs közös műhelymunkája).
A HTK-n a magának nemzetközi publikációkat hazudó Pethő Sándor a Kar és a doktori iskola fő erőssége. Hiába lepleződött le, a haja szála sem görbült. A csalás Balla Péter szerint megfelel a Szentírás szellemének.
És ekkor, Balla és bűntársai szempontjából égi ajándékként – az új felsőoktatási törvény erőteljesen korlátozta a MAB döntési függetlenségét. Az új törvény alapján a testületnek a korábbi 29 helyett csak 12 tagja lesz, ebből legfeljebb 8-nak lesz tudományos fokozata. Viszont delegálhatnak bele képviselőket az egyházak, a hallgató önkormányzatok, a doktoranduszok országos szövetsége, valamint az ipari és kereskedelmi kamarák küldöttei is. A törvény a MAB feladatkörében csak az egyetemi tanári pályázatok elbírálását hagyja meg. A szakindítások és az intézmények akkreditációja tekintetében lényegében az államtitkár, illetve a minisztérium dönt.
És ebben látja a nagy esélyt Bölcskei Gusztáv és Balla. A MAB tagjainak sorába jelöltek egy mindenre kész reformátust. Lobbiztak Balog Zoltánnál és próbálják elérni, hogy az MSZMP-sből hitbuzgó pápistává vedlett Hoffmann Rózsa ellensúlyaként a MAB testületében a reformátusok képviselhessék a felekezeti felsőoktatást.
És akkor itt van a Kánaán. A reformátusok akkreditálják a reformátusokat, a károlisok a károlisokat. A könnyen korrumpálható HÖK-ösöket kilóra megveszik, ment ez rutinszerűen a 157 milliós sikkasztás esetében is.
Bölcskei végre elérte, amit akart: saját maga delegálhat tagot az új MAB-ba!
