Erno Kulcsar-Szabo’s forgotten victim (Kulcsár-Szabó Ernő egyik elfelejtett áldozata)

KuSza hóhér

az áldozat

Szerző: Filológus

Kulcsár-Szabó Ernő, a magyar róna “hermeneutikai kolosszusa”, az ELTE BTK Általános Irodalomtudományi Doktori Programjának és a “Kultúraalkotó médiumok, gyakorlatok és technikák” programjának gigásza egy alternatív tudományosságot teremtett. Ezzel magának, fiának,  a tükörszínjátékos Zolinak és néhány helyi birkának lukratív “kutatási” lehetőségeket hozott létre az MTA-n és annak tágabb külső körein belül.

Ennek az alternatív tudományosságnak vannak már nem élő állócsillagai. Ezek közé tartozik Hans Rober Jauß. Ő Wolfgang Iserrel együtt alapította Poetik und Hermeneutik néven az ún. “konstanzi iskolát”, melyből aztán a helyi reformegyetem kinőtt. A recepcióesztétika irányzata az irodalmi szövegek olvasásának egészen újfajta módját vezette be. Amikor azonban 2016 júniusában hivatalosan az egyetem félévszázados évfordulóját ünneplik, Winfried Kretschmann miniszterelnök az alapítók neve között Jaußét nem említette. Az oka ennek az volt, hogy a professzor mint a Waffen-SS tagja lepleződött le.

Maga a lelepleződés az USÁ-ban történt, ahol Jaußt az 1980-as évek végén szembesítették a náci hatalom alatt elkövetett tetteivel. A vita különösen 1995-96-ban lángolt fel Németországban Jauß professzor emeritusi kinevezése után. A professzor igyekezett a maga szerepét kicsinyíteni, súlytalanná tenni, de többszörösen lelepleződött. Ma már az egész történet adatokkal, dokumentumokkal igazolva olvasható ebben a könyvben: Jens Westemeier, Hans Robert Jauß. Jugend, Krieg und Internierung. Konstanz: Uniersity Press, 2016.

Ezzel Jauß neve kikerült a komolyan vehető és idézhető tudósok köréből. Szerte a világon, kivéve a Trefort-kertet, ahol Kulcsár-Szabó Ernő továbbra is ott tartotta őt a maga privát planetáriumának, doktori programjának, tanszékének egén. Miután átadta a királyságát a dauphinnak, Kulcsár-Szabó Zoltánnak, az ő tükörszínjátékos zavaros agyának is egyik sarokcsillaga maradt a mindenütt leszerepelt Jauß. Pedig, mint a konstanzi egyetem egykori diákjának, lehetett volna információja a hajdani sztárprofesszor trónfosztásáról.

Kulcsár-Szabó Ernő azonban nem egyszerű tudományos futóbolond, zavaros mondataival gondolkodásra képtelen embereket becsapni képes csaló. Ő egy velejéig rosszindulatú, gonosz ember, akinek mások szenvedése gyönyört okoz. Ezt az aljas késztetést bőven ki tudta élni, amikor az átkosban a kollégáiról jelentgetett. Mikor Németországban magyar lektorátusokat vezetgetett, melyeket magyar írásaiban kutató tanszékké stilizált fel, besúgói munkásságát a STASI szolgálatában mélyítette el.

De a besúgás és a kóklerség a legkisebb bűne ennek a páratlanul kártékony figurának. A magyar tudománytörténet úgy fogja őt emlékezetében megőrizni, mint igazi gyilkost, valódi tudósok hóhérát. Csakis ebben a minőségben, mint hóhér, kap majd helyet a magyar tudomány panteonjában.

Egyik kevésbé ismert áldozata az Erdélyből áttelepült Rohonyi Zoltán irodalomtörténész, aki pont annyi idős volt, mint Kulcsár Szabó most, amikor belehalt az üldözésbe és megaláztatásba. (Ne feledjük: Kulcsár Szabó 1947-ben született, az 1950. év, amit ez a kókler születési dátumként előszeretettel feltüntet, hamis! Egyébként stílszerűen az. Mért pont ez lenne valódi ebben a csalásból és szélhámosságból kreált ún. “életműben”?) Csak 69 éves volt.

Mármint nem Rohonyi Zoltán kevésbé ismert, hanem az, hogy ő is Kulcsár-Szabó Ernő egyik áldozata lett. Rohonyi Erdélyben szerzett 1973-ban egyetemi doktori címet. Később áttelepült Magyarországra, a PTE-n tanított, tanítványai rajongtak érte. Hatalmas tárgyi tudása, lebilincselő előadásmódja alapján sokak kedvenc oktatójává vált.

De ahhoz, hogy vezető oktatói státusát megtarthassa, meg kellett szerezni a PhD fokozatot. Rohonyi szerencsétlenségére egy KuSza által uralt doktori iskolát választott. Kihívta maga ellen a sorsot, helyesebben a sátáni gonoszságú irodalomtudományi főkádert. Ismerünk történeteket arról, hogyan üldözött népi-nemzeti elkötelezettségű embereket, vagy olyanokat, akik nem voltak hajlandók megtanulni az ő bűvésznyelvét, és nem idézték másfél soronként az ő zűrzavaros firkálmányait. Rohonyi mindkét kategóriába beleesett. KuSzát legjobban Rohonyi becsületes magyar arca és szilárd gerince irritálta, nem csoda, ő mindkettőnek híjával van. A szemináriumokon, előadásokon rendszeresen megalázta őt, azzal vádolta, hogy semmi elméleti érzéke nincsen, nem elég komplex a kifejezési módja, végül aztán kipenderítette a doktori iskolából.

Rohonyi Zoltán nem bírta ki a megalázást, élete virágjában meghalt. Ezzel besorolódott KuSza számos áldozata közé. Egyesek vegetálnak még, súlyos betegséggel a testükben, amelyeket a Trefort-kerti sátán hosszú üldözése okozott. Mások, mint Rohonyi vay a nemrég elhunyt Szegedy-Maszák Mihály, a temetőben porladnak.

Ne felejtsük el KuSza károlis áldozatait sem! Amikor Szabó András 1997-ben becsempészte Hansági Ágnest, KuSza jövőbeni menyét a Károlira, az rögtön elkezdte ott segédhóhéri munkáját. Bár magának nem volt doktori fokozata még két teljes évig, már ítélt MTA doktorok kirúgatásáról, hiszen, mint mondani szokta: “megmondta az Ernő, amíg ez itt van, nem akkreditálják a szakot.” Amiből kiderül az is, hogy a feneketlen aljasság az egész Kulcsár-Szabó család minden tagjának közös vonása. Ahhoz is értenek, hogyan tudnak ehhez mocskos lelkű, semmitől vissza nem riadó pribékeket szerezni, ebben az esetben Szabó Andrást és Bertalan Judit szeretőjét, a KRE akkori tolvaj és okirathamisító rektorát, Tenke Sándort.

Az isteni igazságszolgáltatás persze a hóhért sem kerülte el. Megroggyant alakján, együgyű arcán látszanak a demencia összetéveszthetetlen tünetei. Amikor pedig egy akadémiai előadásában összetévesztette Kosztolányit Szabó Lőrinccel, az nemcsak a gyér számú közönségnek, hanem még jelenlevő fiának is kínos élmény volt. Kérdezzük, ilyenkor eszébe jutnak-e sírba üldözött áldozatai, vagy a demencia jótékony fátyla elfedi megtört szemei elől saját sötét múltjának bűneit is?

Kívánunk Kulcsár-Szabó Ernőnek sok doboz Cavinton fortét és agytisztító infúziót. Vagy talán inkább azt, hogy jelenjenek meg alig látó szemei előtt áldozatai, többek között Rohonyi Zoltán. Kínozza meg őt, ha nem is a bűntudat, mert ehhez erkölcs is kéne,  ami KuSzából alkatilag hiányzik, hanem áldozatainak szelleme.